
Starmer válasza Trump vámjaira: lassítás és gyorsítás egyszerre
A brit politikai élet középpontjában álló események zajlanak, miközben a brit vezetők figyelemmel kísérik az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségeket. A miniszterelnök, Sir Keir Starmer, a saját lakásában figyeli a fejleményeket, míg Rachel Reeves pénzügyminiszter az irodájában, Jonathan Reynolds üzleti miniszter pedig az Old Admiralty Arch irodájából nézi a történéseket, ahol egykor a brit haditengerészet irányította a kereskedelmi forgalmat a nyílt tengeren. Az Egyesült Királyság politikai vezetői számára a jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja őket, miközben a világ két legnagyobb gazdasága között egyre fokozódik a feszültség.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, 10%-os vámot vezetett be minden importtermékre, beleértve az Egyesült Királyságot is. Ezen kívül még magasabb vámokat is kivetett egyes országokra, köztük Kínára, amely viszont válaszul saját vámokat vezetett be. A brit kormány figyelemmel kíséri a helyzetet, és próbálja minimalizálni a károkat, mivel a gazdasági következmények már most érezhetők a tőzsdéken is.
A miniszterelnök egy különleges hétvégét tölt a Chequers-i vidéki rezidenciáján, ahol telefonon próbálja felvenni a kapcsolatot az amerikai tárgyalókkal. Eddig azonban a fontos beszélgetések nem folytatódtak. A februári, baráti sajtótájékoztatón Trump a kereskedelmi megállapodás lehetőségét is felvetette, ami mentesítheti az Egyesült Királyságot a vámok egy részétől. Az azóta eltelt időszakban egy 20 főből álló tárgyalócsapat dolgozott azon, hogy elősegítse az Egyesült Királyság helyzetét, de a tárgyalások a legutóbbi bejelentések előtt megakadtak.
A brit kormány várakozással tekint a jövőre, és reméli, hogy az amerikai kormány a káosz közepette talál időt és energiát egy megállapodás kidolgozására. Azonban a helyzet bonyolult, és sokan úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság nem számíthat gyors megoldásokra. Egy kormányzati forrás megjegyezte, hogy a mostani zűrzavarban a gazdasági megállapodások kialakítása nehézkes lehet, és könnyen a „ne hívj minket, majd hívunk mi” szituációba kerülhetnek.
A kormány eddig is felkészült a különböző forgatókönyvekre, és egy titkos kabinetbizottság is foglalkozott azzal, hogy hogyan reagálhatna az Egyesült Királyság, ha Trump vámjai életbe lépnek. Most, hogy ez megtörtént, a válasz nem más, mint egyfajta passzivitás, és négy hétig tartó konzultációs folyamatot folytatnak a vállalatokkal annak érdekében, hogy kiderüljön, szeretnék-e, hogy a kormány később reagáljon.
Egyes kormánytagok úgy vélik, hogy a helyzet kezelésére nem érdemes újabb vámokat bevezetniük, mivel ez komoly következményekkel járhat a munkahelyekre nézve. A kabinetben is felmerültek kérdések a vámok bevezetésével kapcsolatban, és sokan úgy érzik, hogy a vállalatokat támogatni kell a nehéz időkben. A Liberális Demokraták, akik a vámok bevezetését sürgetik, nem tűnnek valós alternatívának a kormánynak.
A kormány, miközben a válaszokat keresi, folytatja a már meglévő terveik gyorsabb megvalósítását is. A pénzügyminiszter a költségvetési áttekintés során bejelentett összegek előre hozatalát fontolgatja, és a kormány különböző ágazatai között is zajlanak a tárgyalások. A miniszterelnök csapata arra törekszik, hogy a nemzetközi helyzetet kihasználva gyorsabb ütemű előrelépést érjenek el.
Mindezek mellett a brit kormánynak figyelembe kell vennie, hogy az Egyesült Államokkal való kereskedelmi kapcsolatok nem csupán a vámok kérdéséről szólnak. A helyzet rendkívül bonyolult, és a kormány eddig is próbálta lágyítani a vámtarifák hatásait, de a remények eddig nem bizonyultak valóra válónak. A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek, hiszen Sir Keir Starmer és csapata továbbra is várja az amerikai vezetés reakcióját, míg a brit politika lehetőségei a nemzetközi kereskedelem zűrzavarában egyre inkább szűkülnek.

