
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, ritkább mint az arany
A Holdról származó kőzetminták, amelyeket közel ötven év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba – a mintákat Kínától kapták kölcsön. Ezek az apró porszemcsék most egy biztonságos tárolóban találhatóak Milton Keynes-ben, ahol a tudósok már megkezdték a vizsgálatukat. A mintákat Mahesh Anand professzor, a brit tudományos közösség egyedüli képviselője kapta meg, aki a kőzeteket „aranyporhoz hasonlóan értékesnek” tartja. A professzor elmondta, hogy senki más nem férhetett hozzá a kínai mintákhoz, ezért óriási megtiszteltetés és privilégium számára, hogy ő lehet az, aki tanulmányozhatja őket.
A professzor csapata most arra készül, hogy különféle eljárásokkal, például lézeres feldolgozással, választ adjon alapvető kérdésekre a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A porszemcsékben olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámasztják a tudósok elméletét, miszerint a Hold az 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Föld egy Mars méretű bolygóval ütközött, keletkezett törmelékből állt össze. A mintákat a Kína által végrehajtott Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötték össze 2020-ban, amikor a küldetés a Mons Rümker nevű vulkáni területen landolt. A robotkarokkal végzett fúrás során összesen 2 kg anyagot gyűjtöttek össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres Holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, így Kína vezető szerepet szerzett az új űrversenyben.
Most, a nemzetközi űrtudományi együttműködés hagyományainak folytatásaként, Kína először engedélyezett hét nemzetközi kutatónak hozzáférést a mintákhoz, hogy új felfedezések születhessenek. A professzor a múlt héten Pekingben egy ünnepélyes ceremónia keretében vette át a pici ampullákat, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. Elmondása szerint ez egy különleges élmény volt, amelyben a kínai űrprogramokba való hatalmas befektetésük szembetűnő volt.
A professzor kézben hozta haza a mintákat a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában. Milton Keynes-i laboratóriumában szigorú higiéniai előírásoknak megfelelően kellett eljárniuk: speciális lábtörlőn léptek be, és védőkesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett viselniük. A magas biztonsági szintű szobában mindennek tökéletesen tisztának kellett lennie a szennyeződés elkerülése érdekében. Ha földi anyag keveredik a földön kívüli részecskékkel, az súlyosan károsíthatja a tudományos elemzéseket.
A professzor egy sor széf előtt térdelt le, és óvatosan kinyitott egyet, amelyben egy zipzáros tasakot talált, három, nyaklánc tárolására alkalmas doboz méretű tartállyal. Mindegyikben egy átlátszó ampulla lapult, amelynek alján sötétszürke por található. Ez a Hold pora, amely első ránézésre jelentéktelennek tűnik, de a professzor szerint a kozmikus utazása lenyűgöző. Elmondta, hogy a 60 mg anyag elegendő ahhoz, hogy évekig dolgozhassanak vele, hiszen a kutatásuk a mikroszkopikus anyagokkal foglalkozik.
A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozhat a mintákkal, amikor az ampullákat kinyitják. Ő már 36 éve foglalkozik kőzetek vágásával és őrlésével, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miközben megmutatta, hogyan vág meteorokat gyémántkés segítségével. „De ideges is vagyok, mert nem sok a minta, és nem lehet könnyen többet szerezni. Nagy a tét” – tette hozzá.
Miután elkészíti a mintákat, azok két másik laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy bonyolult csőhálózattal és szelepekkel ellátott gépet láthatunk, amelyet Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta épít. Ő mutatta meg a kis hengert, ahol a porszemcsék 1400 Celsius-fokra hevíthetők, ami segít majd a szén, nitrogén és nemesgázok kivonásában. Ez egyedülálló technológia, és egyike azoknak az okoknak, amiért Prof. Anand úgy véli, hogy az ő laboratóriumát választották a ritka minták fogadására.
James Malley, egy kutatótechnikus, egy olyan gépet működtet, amely meg tudja határozni, mennyi oxigén található a porszemcsékben. Ő is bemutatott egy próbafutamot, amely során lézerrel fogja megérinteni a mikroszkopikus anyagot. „A porszem kezd világítani, és látható lesz, ahogy beolvad” – magyarázta. A csapatnak egy éve van, hogy befejezze a kutatását, és bár a minta elemzése során valószínűleg elpusztítják a mintákat, a kutatók remélik, hogy a jövőben a kínai űrprogramok további felfedezéseket hoznak. A Chang’e 6 küldetés 2024-ben már a Hold másik oldaláról is hozott vissza mintákat, amelyek között esetleg hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomaira lehet bukkanni. Prof. Anand reméli, hogy ez a kutatás a nemzetközi tudósok és Kína közötti hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti, és hogy más országok is követik majd ezt a példát.

