Harvard külföldi diákjai: félelem és bizonytalanság a nehéz helyzetben

Shreya Mishra Reddy, aki 2023-ban felvételt nyert a Harvard Egyetemre, szülei számára hatalmas öröm volt. „Ez az a legjobb iskola, ahová bárki Indiából be akar kerülni” – nyilatkozta a BBC-nek. Azonban most, amikor a diplomaátadó ünnepség közeleg, Shreya nehéz hírt kellett közölnie családjával: lehet, hogy nem fog diplomát szerezni júliusban az executive leadership programban, miután a Trump-adminisztráció lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza a Harvard nemzetközi hallgatók felvételét, „a törvények be nem tartása miatt”. „Nagyon nehéz volt a családom számára ezt hallani. Még mindig próbálják feldolgozni” – mondta.

Shreya Reddy a Harvard körülbelül 6800 nemzetközi hallgatójának egyike, akik az idei beiratkozottak több mint 27%-át teszik ki. Ezek a hallgatók létfontosságú bevételi forrást jelentenek a híres Ivy League egyetem számára. A nemzetközi diákok körülbelül egyharmada Kínából érkezik, több mint 700-an pedig Indiából, mint például Shreya is. Most mindannyian bizonytalanok abban, hogy mi vár rájuk a jövőben. A Harvard jogsértőnek nevezte a lépést, ami jogi kihívást eredményezhet. De ez a helyzet a diákok jövőjét homályban hagyja, legyen szó azokról, akik várják a nyári beiratkozást, vagy akik már félúton járnak a főiskolán, esetleg azok, akik a diplomájukra várnak, és akiknek a munkalehetőségei a diákvízumaikhoz kötődnek.

Azoknak, akik már a Harvardon tanulnak, más amerikai egyetemekre kellene átköltözniük, hogy az Egyesült Államokban maradhassanak és megőrizzék vízumaikat. „Remélem, hogy a Harvard kiáll értünk, és sikerül valamilyen megoldást találni” – mondta Shreya. Az egyetem kijelentette, hogy „teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy fenntartja a nemzetközi diákok és kutatók befogadásának képességét, akik több mint 140 országból érkeznek, és felbecsülhetetlenül gazdagítják az egyetemet – és ezt az országot is”.

A Harvard ellen tett lépés hatalmas következményekkel jár a körülbelül egymillió nemzetközi hallgató számára az Egyesült Államokban. Ez összefüggésben áll a Trump-adminisztráció által a felsőoktatási intézmények ellen végzett fokozott fellépésekkel, különösen azokkal, amelyek jelentős palesztinellenes tüntetéseket tapasztaltak a campusukon. Számos iskola vizsgálat alatt áll, ahogy a kormány megpróbálja átalakítani az akkreditációs folyamatukat és átszervezni a működésüket. Az Egyesült Államok elnöki hivatal először áprilisban fenyegette meg a Harvardot, miután az egyetem megtagadta, hogy változtatásokat hajtson végre a felvételi, alkalmazási és oktatási gyakorlatában. Emellett közel 3 milliárd dollár értékű szövetségi támogatást is befagyasztottak, amelyet a Harvard bíróságon támadott meg.

A helyzetet súlyosbította, hogy Kristi Noem, a Belbiztonsági Miniszter nő, a közelmúltban bejelentette, hogy a Harvard „erőszakot és antiszemitizmust táplál”. Kat Xie, egy másodéves kínai diák a STEM programban, azt mondta, hogy „sokkolta” a hír. „Majdnem elfelejtettem az előző fenyegetést, amikor a csütörtöki bejelentés váratlanul érkezett” – mondta, hozzátéve, hogy egy része már „a legrosszabbra” számított, ezért az utóbbi hetekben szakmai tanácsot keresett, hogyan maradhatna az Egyesült Államokban.

A Harvardnak 72 órát adtak, hogy teljesítse a kormány által támasztott követeléseket, hogy „lehetőséget” kapjon a nemzetközi hallgatók felvételére. A követelések között szerepel a nem bevándorló hallgatók fegyelmi nyilvántartásának átadása az elmúlt öt évből. Noem azt is követelte, hogy a Harvard adja át az elektronikus nyilvántartásokat, videókat vagy hangfelvételeket „illegális” és „veszélyes vagy erőszakos” tevékenységekről, amelyeket nem bevándorló hallgatók követtek el a campuson.

Abdullah Shahid Sial, egy pakisztáni diák, aki szintén érintett a helyzetben, úgy érzi, hogy a külföldi hallgatók azért jelentkeznek az Egyesült Államokba, mert ezt egy barátságos helynek tartják, ahol rengeteg lehetőség vár rájuk. „Annyi mindent tanulhatunk különböző kultúrákból, különböző háttérrel rendelkező emberekből. Mindenki igazán értékelte ezt” – mondta Shreya. De Abdullah szerint a helyzet az utóbbi időben megváltozott, és a külföldi hallgatók már nem érzik magukat üdvözölve. Az eddigi tapasztalatok alapján sokan rettegnek a jövőtől, és az új helyzet csak fokozza a bizonytalanságot.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm2k0pl3ex7o