A Wikipedia jogi útra tereli a hibás online biztonsági szabályokat

A Wikipédia, az online enciklopédia, amelyet a Wikimedia Alapítvány támogat, jogi lépéseket fontolgat az új Online Safety Act (Online Biztonsági Törvény) szabályozásai ellen, amelyek szerintük veszélyeztethetik önkéntes szerkesztőik biztonságát és a káros tartalom eltávolítására irányuló képességüket. A Wikimedia Alapítvány egy bírósági felülvizsgálatot kér, amely a törvény azon részeit célozza meg, amelyek a legszigorúbb kötelezettségeket róják a weboldalakra. Phil Bradley-Schmieg, a szervezet vezető jogi tanácsadója megjegyezte, hogy „sajnálatos, hogy most meg kell védenünk a Wikipédia önkéntes szerkesztőinek magánéletét és biztonságát a hibás jogszabályozás ellen”.

A brit kormány a BBC-nek elmondta, hogy elkötelezett az új törvény végrehajtása mellett, de nem tud kommentálni a folyamatban lévő jogi eljárásokról. Úgy vélik, hogy ez az első bírósági felülvizsgálat, amelyet az új online biztonsági törvények ellen indítottak – igaz, hogy csak egy szűk részét célozzák meg – de a szakértők szerint valószínű, hogy nem ez lesz az utolsó. Ben Packer, a Linklaters ügyvédi iroda partnere hangsúlyozta, hogy az Online Safety Act rendkívül széleskörű és bonyolult. A törvény elkerülhetetlenül hatással lesz a brit állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságára és más emberi jogokra, így ahogy egyre több része lép hatályba, „elvárható, hogy további kihívások is várhatóak” – tette hozzá.

Az Online Safety Act előírja, hogy a szabályozó hatóságnak, az Ofcom-nak, kategorizálnia kell a platformokat különböző szempontok szerint, beleértve a felhasználók számát és a kínált funkciókat. Azokat a szolgáltatásokat, amelyeket „1. kategóriásnak” minősítenek – ez a legmagasabb szint – további kötelezettségek terhelik, hogy megőrizzék a felhasználók biztonságát. Egyszerűbben fogalmazva, a weboldalak legvalószínűbben akkor kerülnek a 1. kategóriába, ha milliónyi brit felhasználó interakcióba lép egymással és tartalmakat oszt meg, és olyan rendszereik vannak, amelyek ajánlják a tartalmakat. E szabályozásokat eredetileg arra tervezték, hogy a brit felhasználók által legnagyobb valószínűséggel káros tartalmakkal találkozhassanak – de a Wikipédia attól tart, hogy a fogalmak olyan homályosan vannak megfogalmazva, hogy „jelentős kockázatot” hordoznak, hogy a Wikipédia is a 1. kategóriába kerül.

Ha ez bekövetkezne, az komoly következményekkel járhatna az önkéntesek számára, akik cikkeket írnak és szerkesztenek, és a hatások túlmutathatnak az Egyesült Királyság határain. Az Alapítvány hangsúlyozta, hogy az új kötelezettségek közé tartozhatna a szerkesztők személyazonosságának ellenőrzése, amely veszélyeztetheti őket az adatszivárgás, a zaklatás, a bosszantó perek vagy akár az autoritárius rendszerek általi börtönbüntetés kockázatának. „Kényszerülnénk adatokat gyűjteni a hozzájárulóinkról, ami veszélyeztetné a magánéletüket és a biztonságukat, és ez azt jelenti, hogy az emberek kevésbé éreznék magukat biztonságban, ha hozzájárulnak” – mondta Rebecca MacKinnon, a Wikimedia Alapítvány globális képviseletének alelnöke. „Láttuk más országokban, hogy amikor az emberek nem érzik magukat biztonságban a Wikipédia szerkesztésében, akkor elkerülik a vitás témákat, ami csökkenti az enciklopédia minőségét és hasznosságát.”

A Wikimedia Alapítvány hangsúlyozza, hogy nem az Online Safety Act általános vitatása a céljuk, sem az, hogy ne legyenek 1. kategóriás szolgáltatások, amelyek további kötelezettségeknek vannak alávetve. Ehelyett a „Kategorizálási Szabályozások” azon részeit támadják, amelyek meghatározzák, hogy az Ofcom hogyan dönt arról, hogy mely weboldalaknak kell követniük a legszigorúbb kötelezettségeket. Az Alapítvány érvelése szerint a jelenlegi definíciók kockázatot jelentenek nemcsak a Wikipédia, hanem olyan platformok esetében is, amelyeknek valóban szigorúbb szabályoknak kellene megfelelniük.

Phil Bradley-Schmieg blogbejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy a szabályozások nemcsak a kis kockázatú „eltérő” szolgáltatások, mint például a Wikipédia, túlregulálásához vezethetnek, hanem hiányozhatnak belőlük olyan szolgáltatások is, amelyek valóban aggasztják a brit társadalmat, mint például a nőgyűlölő gyűlöletoldalak. Az Alapítvány szerint önkénteseik már most is hatékonyan dolgoznak a káros tartalom eltávolításán. A 2024-es southporti gyilkosságok után az önkéntesek éjjel-nappal dolgoztak, hogy megbízható és semleges információkat nyújtsanak. Ben Packer szerint azonban a Wikimedia Alapítványnak magas küszöböt kell átlépnie, hogy meggyőzze a bíróságot arról, hogy a belügyminiszter jogellenesen jár el a szabályozások megalkotásakor. „Általában nehéz sikerrel járni egy bírósági felülvizsgálat során, amely a szabályozások ellen irányul” – tette hozzá. Az Ofcom még nem kategorizálta a szolgáltatásokat, de információkat kért számos weboldaltól, beleértve a Wikipédiát is, és várják a válaszokat. Az Ofcom nyilatkozatában megjegyezte, hogy tudomásul veszi a Wikimedia Alapítvány döntését, hogy kihívja a belügyminiszter által az Online Biztonsági Törvény keretein belül meghatározott kategorizálási szabályozásokat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c62j2gr8866o