Három tanulság Putyin Vörös téri parádéjából
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin, együtt ünnepelte a második világháború európai befejezését Kínának elnökével, Hszi Csin-pinggel és több mint 20 másik nemzetközi vezetővel Moszkvában. Az évente megrendezett Győzelem Napja felvonulás mindig lenyűgöző látványt nyújt, de a BBC Monitoring Oroszországgal foglalkozó szerkesztője, Vitaly Shevchenko szerint az idei esemény során három dolog különösen figyelemre méltó volt.
A Győzelem Napja ünnepségei nem csupán a második világháború befejezését idézik fel, hanem a nemzeti identitás és büszkeség szimbólumává is váltak Oroszország számára. A felvonulás során a résztvevők tiszteletüket fejezték ki a háborúban elesett katonák emlékének, valamint a hősöknek, akik megvédték az országot. A rendezvény látványosságai között szerepeltek katonai járművek, repülőgépek és a hadsereg különböző egységeinek bemutatói. A rendezvény az Oroszország által végrehajtott katonai erődemonstráció részeként is értelmezhető, amely során a kormány a nemzetközi közösség figyelmét kívánta felhívni a globális politikai helyzetre.
Putyin beszédében hangsúlyozta a nemzeti egységet és a haza védelmének fontosságát, miközben utalt a nyugati országokkal való feszültségekre is. A rendezvény résztvevői között voltak olyan országok vezetői, akik Oroszország közelében helyezkednek el, valamint olyanok is, akik hagyományosan szoros kapcsolatokat ápolnak Moszkvával. Hszi Csin-ping jelenléte különösen fontos volt, hiszen Kína és Oroszország között az utóbbi években egyre szorosabb együttműködés alakult ki, különösen gazdasági és politikai téren.
Eközben Róma is a világ figyelmének középpontjába került, ahol a katolikus egyház új pápáját választották meg. Robert Prevost, aki az első amerikai pápaként kerül a történelembe, a XVI. Leo néven ismert püspök, miután a Vatikánban tartott kétnapos konklávé eredményeként megválasztották. A megválasztása után egy közönség előtt megtartott beszédben hangsúlyozta a szeretet és az egység fontosságát, és kifejezte tiszteletét elődje iránt.
A konklávé során, amely a pápai választás hagyományos módja, a pápai kéményből füst jelezte a választás eredményét. A fekete füst, amely korábbi szavazások után jelent meg, azt jelezte, hogy új pápa még nem került kiválasztásra, így a szavazások folytatódnak. A Vatikán története során több olyan alkalom is volt, amikor a füst jelekkel kapcsolatos zűrzavarok okoztak meglepetést, mint ahogy ez 1958-ban is történt.
Eközben Spanyolország fővárosában, Madridban, hatalmas áramszünet következett be, ami megbénította a városi életet. Az utcákon a közlekedési lámpák leálltak, a metróállomások sötétségbe merültek, és a lakosok a feszültség és a zűrzavar közepette próbálták megtalálni a megoldást a helyzet kezelésére. A hatalmas áramkimaradás után a város lakói tapsoltak, amikor a világítás végre visszatért.
A világ különböző pontjain a politikai események, mint például a német külügyminiszter várható kinevezése, szintén napirenden voltak. Friedrich Merz, aki a kancellári posztra pályázott, nem tudta megszerezni a szükséges támogatást a parlamenti szavazáson, így a politikai helyzet Németországban is feszültté vált.
Az említett események együttesen mutatják a világpolitika komplexitását és azokat a feszültségeket, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban kialakultak. Az ünnepségek és választások során a különböző országok vezetői és a közvélemény is próbálja értelmezni a jövőbeli irányvonalakat, miközben a történelem tanulságait is figyelembe kell venniük.
Ezeket is érdemes megnézni
Attenborough 99 évesen megosztja életének legfontosabb üzenetét
Óvakodj a hamis IT hívásoktól a Co-op és M&S hackerek után, figyelmeztet a brit kiberközpont
