Veszélyben a mesebeli görög sziget: egy hatalmas vulkánkitörés árnyékában
Santorini, a gyönyörű görög sziget, világszerte híres turisztikai célpont, amely évente számos látogatót vonz. Az idilli fehér falvak, a gyros éttermek, a forró fürdők és a gazdag vulkáni talajon termesztett szőlők csábító látképe azonban egy rejtett, de annál fenyegetőbb veszéllyel áll szemben: a sziget alatt két tektonikus lemez feszül egymásnak, ami hatalmas vulkáni kitöréseket okozhat. A közelmúltban, amikor a szigetet földrengések rázkódtatták meg, a lakosság közel fele elmenekült a biztonság kedvéért, ami éles emlékeztetőül szolgál arra, hogy a turizmus által uralt terület alatt milyen komoly geológiai aktivitás zajlik.
A brit Királyi Kutatóhajó, a Discovery fedélzetén tudósok egy csoportja érkezett a szigetre, hogy első ízben vizsgálják meg, mennyire veszélyesek a jövőbeli kitörések. A misszió élén Prof. Isobel Yeo áll, aki szakértője a veszélyes tengeri vulkánoknak. A kutatás célja, hogy jobban megértsék a vulkáni aktivitás jeleit, és hogy felmérjék, milyen típusú szeizmikus zűrzavar utalhat egy közelgő kitörésre. Santorini utolsó kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben is volt egy „nyugtalansági időszak”, amikor a magma a vulkán kamráiba áramlott, és a sziget „megdudorodott”.
Isobel hangsúlyozza, hogy a víz alatti vulkánok hatalmas, destruktív kitörésekre képesek, és hogy sokan téves biztonságérzetben élnek, ha a kisebb kitörésekhez és a vulkánok viszonylag biztonságosnak tűnő viselkedéséhez szoktak. Az utolsó években a Hunga Tunga vulkán 2022-es kitörése hatalmas víz alatti robbanást idézett elő, amely cunamit generált, és a hullámok még az Egyesült Királyságban is érezhetőek voltak. A kutatás során a hajó alatt, 300 méter mélyen, forró gázok és folyadékok buborékolnak a tengeri hasadékokból. Ezek a hidrotermális források, amelyek gyakran vulkánok közelében alakulnak ki, izgalmas felfedezéseket ígérnek.
A kutatók célja, hogy feltérképezzék a hidrotermális rendszert, amely a vulkánok működésével áll összefüggésben. A hajó a Santorini kalderáját és a Kolombo vulkánt vizsgálja, amely a sziget északkeleti részén található. A kutatók adathalmazokat és geohazár térképeket készítenek, amelyek segítenek a görög polgári védelemnek a vulkáni aktivitás monitorozásában. Prof. Paraskevi Nomikou, aki szintén részt vesz a kutatásban, elmondja, hogy ez a munka különösen fontos a helyi lakosok számára, mivel megmutatja, mennyire aktívak a vulkánok, és hogy mely területek lesznek elérhetetlenek egy kitörés idején.
A kutatás rendkívül költséges, ezért a tudósok éjjel-nappal dolgoznak, 12 órás műszakokban. A hajón dolgozó John Jamieson professzor bemutatja a hidrotermális forrásokból kiemelt vulkáni köveket, amelyek történeteket mesélnek el a vulkán belsejében zajló folyamatokról. A kutatás során a tudósok folyamatosan az összegyűjtött adatokra támaszkodnak, hogy megértsék, hogyan mozognak a folyadékok a vulkán belsejében, és hogy a tengervíz keveredése a magmával hogyan befolyásolhatja a kitörések intenzitását.
A Santorini szigetén zajló legutóbbi földrengések rávilágítottak arra, hogy a lakosság mennyire ki van téve a szeizmikus fenyegetéseknek, és mennyire függ a turizmustól. Míg a kutatás folytatódik, a turisták és a helyiek egyaránt remélnek, hogy a tudományos eredmények segítenek csökkenteni a vulkáni kitörések okozta aggodalmakat, és hogy a jövőben biztonságosabbá válik ez a csodálatos sziget. Az emberek továbbra is vonzódnak Santorini szépségéhez, és a sziget varázsa még a rejtett veszélyek ellenére is megőrzi népszerűségét.
Ezeket is érdemes megnézni
Kávéallergia tünetei és kezelési lehetőségei
A sárgarépa egészségügyi előnyei és tápértéke
